Sorozatunkban a hazai informatikai színtér ismert, szakmailag nagyra becsült tagjaival beszélgetünk az IT hazai és nemzetközi helyzetéről, trendjeiről. Most Kaliszky András, az Erste magyarországi COO-ja válaszol kérdéseinkre. A bankszektorban húsz éve dolgozik, több mint tizenöt éve tölt be informatikai és operációs felső vezetői pozíciót különböző hazai és külföldi bankoknál. Új pozíciójába 2025 januárjában, az Erste Bank Szerbiától érkezett.
Beszélgetés Kaliszky Andrással, az Erste Bank Hungary Zrt. informatikai és operációs területért felelős igazgatósági tagjával.
Villámkérdés – villámválasz
A beszélgetés során minden interjúalanyunknak ugyanazokat a pattogósan rövid, személyes kérdéseket tesszük fel.
Chat vagy telefon?
Inkább telefon.
Mi a három legfontosabb dolog, ami nélkül nem tudsz élni?
A hozzám legközelebb állók, az egészség és a kihívásokat hordozó munka.
Ablak vagy folyosó melletti ülés?
Ablak melletti a kilátás miatt.
New York vagy Bali?
Bali. New Yorkban már voltam néhányszor, de Balin még nem jártam.
Mi volt a legizgalmasabb dolog, amit életedben valaha csináltál?
Nehéz kiemelni egy momentumot. Az egyik ilyen volt, amikor a világklasszis teniszező, Roger Federer édesapja mellett ülve, 4-5 méterre a pályától nézhettem a fiát játszani.
Hogyan határoznád meg magad három szóban?
Fontosak az emberi kapcsolatok, kíváncsi vagyok másokra. Valamint az eredményesség és a siker, a győzelem, például a sportban.
Miből meríted most a legnagyobb inspirációt?
Új környezetbe kerültem, új emberekkel találkozom, új kapcsolatokat építek – úgyhogy jelenleg ebből.
Könyv vagy podcast?
Inkább podcast. Az elmúlt 6 évben nagyon sokat utaztam, ez terelt a podcast irányába.
Hogyan indítod a napodat?
Nincs igazi rutinom. Nem ragaszkodom a kávéhoz, nagyon gyorsan elkészülök és elindulok munkába. Általában a reggelit is kihagyom.
A telefonodon és a tárcádon kívül mi a legfontosabb hétköznapi tárgyad?
Nem ragaszkodom tárgyakhoz. De most, amikor eljöttem Szerbiából, akkor kaptam egy teniszütőt Djokovic aláírásával.
Ha egy napra cserélhetnél valakivel életet, ki lenne az?
Valószínűleg valamelyik top teniszező lenne. Jó lenne, ha csak egy napra is, megtapasztalni milyen az igazi sporttehetség. Egy stadion meccset lejátszani, belülről megélni a maga sajátos hangulatával, nagyszerű lenne
Van-e kedvenc ételed vagy konyhád?
A thai, vietnámi, japán konyhát szeretem.
Van-e olyan tehetség, amelyre mindig vágytál, de neked nem adatott meg?
A zene foglalkoztatott, de soha nem zenéltem.
Mi a szuperképességed?
Nehéz kérdés, mert az ember menedzserként inkább arra törekszik, hogy szélesebb nézőpontból tudja viszonylag jól átlátni a dolgokat. Fontosabb az, hogy mindenben kicsit jó legyél, sem minthogy csak egy dologban nagyon jó.
Szereted a meglepetéseket?
Magánemberként nem bánom, munkában pedig felviszi az adrenalin szintet.
Mi akartál lenni tizenkét éves korodban?
Teniszező.
Szakmai interjú
A világunk alakulását meghatározó megatrendek közül melyik foglalkoztat a legjobban?
A fenntarthatóság, mivel szerintem ebben van egy érdekes ellentét. Az egész világ a növekedésre fókuszál, mindent ebben mérünk: a GDP-növekedésben, a kulcs mutatószámokban. Eközben pedig szétfeszítjük a bolygónk kereteit. Egyszer ezt a trendet meg kell fordítani. Kell egyfajta kompromisszumkészség, hogy egy bizonyos méreten ne lépjünk túl, ne terheljük még jobban a világot, a környezetet. Szerintem ez kulcskérdéssé kezd válni, és vele összefüggésben más témák is: a klímaváltozás mellett akár az elszegényedés vagy a társadalmi rétegződés. A szélsőségek helyett inkább a középrétegnek kellene erősödnie.
Önmagában a fenntarthatóság tehát növekedési konfliktus. Fejlődik a technológia, ezáltal hatékonyabbá válunk, növekszik a termelékenység, és ennek nincs egy természetes gátja. Azáltal, hogy fejlődik az emberiség, javul az életminőség és az élethossz. Ez automatikusan generálja a túlnépesedést, a túlfogyasztást is. Ezek mellett, azáltal, hogy felgyorsult a világ, iszonyú mennyiségű információ árad, ami szintén túlfogyasztást generál: mit vásároljunk, mit fogyasszunk.
Ezzel a kérdéssel tud az Erste foglalkozni?
Igen, és szerintem a fenntarthatóságnak minden felelős vállalat fókuszában ott kell lennie. A bankszektornak van egy finanszírozási lába is, és befolyást gyakorolhatunk azáltal, hogy mit finanszírozunk, milyen mennyiségben, milyen arányban. Nem titok, hogy a mi csoportunkon belül a fenntarthatóság irányába mutató beruházások finanszírozása és ezek arányának növelése mindig kulcsfontosságú. Tehát a bankszektornak a felelőssége, de a lehetőségei is nagyobbak.
2025-26-ban szerinted melyek az IT legnagyobb kihívásai?
A teljes bankszektort érintően jelentősen bővült a technológiai újdonságok tárháza. A legnagyobb kihívás az, hogy ki mennyire tudja ezeket az új technológiákat hasznosítani. Persze ilyen korábban is volt, de szerintem most egyre gyorsabb a változás, akárcsak az AI-ra gondolunk, vagy kicsit korábban a cloudra.
Másfelől ugyanezek a technológiák megjelennek a sötét oldalon is. Nemcsak a versenytársak használják, hanem adott esetben olyan erők is, akik az ügyfeleinket akarják támadni valamilyen formában. Tehát nekünk az IT-biztonság területén arra is gondolnunk kell, hogy megfelelően tudjunk reagálni. Felelősek vagyunk azért, hogy ezeket a technológiákat minél jobban elsajátítsuk, a felmérések azt mutatják, hogy mi ebben jól állunk a hazai szektoron belül.
Érzel változást a szektorban a projektek megtérülési idejével kapcsolatban, például a gyorsuló világ okán?
Igen. Egyrészt ennek van egy módszertana, amely abban segít, hogyan jutunk el egy célig. Ebben az agilis tér nyer, hiszen az agilis működésnek az egyik alaptézise az, hogy gyors ciklusokban szállítunk. Ugyanakkor, a hosszú távú stratégiai irányokat és bizonyos hosszú távú IT-stratégiai célokat sem adhatjuk fel. Nem lehet mindent feláldozni az idő oltárán, mert annak egy idő után a fenntartható növekedés és profitabilitás látja kárát.
Emellett az is igaz, hogy a tervezési ciklusok lerövidültek. Nem lehet 15 évre, de akár öt évre sem tervezni. Alapvetően másfél-két éves időtávokban tervezzük az igazán kézzelfogható dolgokat. Ugyanakkor vannak olyan célok is, amelyeknél tudjuk, hogy 3-4 év lesz, mire elérjük. Ezeket sem dobhatjuk félre azért, mert nincs esély a rövid megtérülésre.
Hogy fog kinézni a bankolás IT oldalról, mondjuk öt év múlva?
Ennek a kérdésnek több vetülete is van. Egyrészt az, hogyan fognak bankolni az emberek, a másik kérdés talán az, hogy kivel fognak bankolni.
Az első a “hogyan” kérdése: ez az a trend, amelyben én a következő 4-5 évben nem látok változást. Már most mindenki mobilon bankol, és a hagyományos klasszikus, személyes csatornák szerepe visszaszorul. Az elektromos csatornát használó ügyfelek 90%-a mobilon bankol. Így a bankok már erre is fejlesztenek és elsősorban nem a webes megoldásokat preferálják, vagy nem arra optimalizálnak. Szerintem ez a csatorna-preferencia nem változik.
A másik szempont a “kivel” kérdése: bár a bank egyfajta szolgáltató, mi szeretnénk úgynevezett “love branddé” válni. Olyan szerethető céggé, amelyhez az ügyfelek emocionálisan is kötődnek. Ez nem olyan egyszerű akkor, amikor a személyes kontaktok szerepe visszaszorul, a digitális csatornák előtérbe kerülnek.
A “fintechek”, az alternatív pénzügyi szolgáltatók (például a Revolut) valamennyire teret nyertek, főként a fiatal korosztálynál, de a bankok továbbra is tartják a bázisukat. Az ügyfelek még látnak értéket a bankokban: biztonság, stabilitás, árazás, átfogóbb szolgáltatás-portfólió tekintetében, és a személyes ügyfélszolgálat is fontos. Úgyhogy én nem látom, hogy a következő 4-5 évben tömegével távoznának az ügyfelek.
Az AI megjelenése sok esetben kiválthat olyan személyes konzultációt az ügyféllel, amelyet ő élő emberrel képzelt el. Amikor belép a mobilappba, és van egy kérdése, akkor arra személyre szabott választ vár. Nem csak általános választ, hanem például neki releváns befektetési ajánlatot. Ezt AI alapon majd meg lehet válaszolni, nyilván az előző historikus tranzakciók, valamint a szokások alapján.
Hogy látod a mesterséges intelligenciát, fenyegetés vagy lehetőség? Hogyan fogja átalakítani az IT világát?
Inkább lehetőségnek látom. Semmi esetre sem szabad fenyegetésnek tekinteni és védekező harcmodort felvenni. Ha lehetőséget látunk benne, akkor sokkal progresszívebben tudjuk kezelni. Mi ezt a témát kezeljük bankcsoport szinten is, ugyanakkor lokálisan is foglalkozunk vele.
Mi az Erste Magyarország legnagyobb hosszútávú IT projektje?
Vannak IT és business projektjeink is. Az első a klasszikus “IT for IT”, bár én nem szeretem ezt a kifejezést. Mi ezt IT-modernizációnak hívjuk, ami rendkívül összetett program. Ezen belül nagyon sok mindenről szó van, például az AI, a cloudifikáció, a folyamatok optimalizálása, az architekturális modernizáció, az IT demokratizálása és az agilis átalakulás. Ezek nem kapcsolódnak közvetlenül adott üzleti haszonhoz, hanem fundamentumokat erősítenek. Így az IT leszállítási és működési folyamatai stabilabbak, gyorsabbak lesznek.
Ugyanakkor nagyon sok klasszikus üzleti projektet viszünk. Ezeket a projekteket elsősorban a minőségibb ügyfél kiszolgálás, személyre szabott megoldások és a hiperperszonalizáció vezérlik.
Van olyan könyv vagy podcast, amely a legnagyobb segítséget adta a munkád során?
Sok életrajzi interjút hallgatok. Amikor beleélem magam egy másik ember helyzetébe és átérzem, nekem sokat segít abban, hogy adott helyzetben empatikusan reagáljak. A probléma, ha az ember egy szűk spektrumon belül él. Úgy tudom tágítani a világképemet, ha teljesen különböző embereket és élethelyzeteket ismerek meg, akár személyesen, akár podcastokon keresztül. Ez vezetőként is segít engem.
Ha az IT következő két évét nézzük, akkor milyen sporthoz tudnád hasonlítani a leginkább?
Tízpróba. Van benne gyors sprint, középtávfutás, nehézatlétika és rúdugrás ami, analóg egy diszruptív technológiai váltással.